Az OPUS TITÁSZ Zrt. a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz támogatásával, a Széchenyi Terv Plusz keretében megvalósított komplex hálózatfejlesztési projektjével rugalmasabbá, biztonságosabbá és a megújuló energiaforrások fogadására alkalmasabbá tette villamosenergia-hálózatát. A 41,489 milliárd forint összértékű beruházás hozzájárul a hazai napelemes kapacitások rendszerbe integrálásához, az ellátásbiztonság erősítéséhez és a zöld átállási célok teljesítéséhez.
Az OPUS TITÁSZ Zrt., mint villamosenergia-elosztói engedélyes, a Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett, a Kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének elfogadásáig a Helyreállítási Alapból előfinanszírozott „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében a villamosenergia-elosztók területén” című, RRF-6.1.1-21-2022-00001 azonosítószámú konstrukció keretében hajtott végre átfogó hálózatfejlesztési beruházásokat. A projekt az Energia – Zöld átállás témájú „F” komponenshez kapcsolódva támogatja Magyarország azon törekvését, hogy a villamosenergia-rendszer egyre nagyobb arányban tudja befogadni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból származó termelést.
A fejlesztések jelentőségét jól mutatja, hogy Magyarország stratégiai célja szerint a bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban a megújuló források arányát 2030-ra legalább 20 százalékra kell növelni, miközben a hazai beépített fotovoltaikus kapacitásnak is dinamikusan kell emelkednie. Az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés ugyanakkor decentralizált módon kapcsolódik a kis-, közép- és nagyfeszültségű hálózatokhoz, ezért a kapacitásbővítés csak jelentős infrastruktúra-fejlesztéssel és hálózati megerősítéssel valósítható meg.
Az OPUS TITÁSZ projektje pontosan erre a kihívásra adott rendszerszintű választ. A beruházások célja az volt, hogy növeljék a hálózat rugalmasságát, erősítsék az üzembiztonságot, lehetővé tegyék új időjárásfüggő megújuló kapacitások csatlakozását, valamint támogassák a növekvő energiaigények kielégítését és az energiahatékonyság javítását. A fejlesztések emellett hozzájárulnak a villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, valamint a hazai klímapolitikai és fenntarthatósági célok eléréséhez is.
A projekt teljes költségvetése 41,489 milliárd forint volt, amelyből 20,744 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatás formájában biztosított az Európai Unió és a magyar kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásaiból, míg a beruházás további 20,744 milliárd forintos részét az OPUS TITÁSZ saját forrásból finanszírozta. A fejlesztések eredményeként a társaság hálózatán 261 MW időjárásfüggő többletkapacitás rendszerbe illeszthetősége vált lehetővé.
A program keretében az OPUS TITÁSZ a hálózati infrastruktúra több szintjén hajtott végre beavatkozásokat. Új nagyfeszültségű hálózati elemek, alállomások és közép- illetve kisfeszültségű fejlesztések valósultak meg, emellett sor került a meglévő hálózati elemek kapacitásának hatékonyabb kihasználását célzó korszerűsítésekre is. A beruházási csomag része volt több alállomási kapacitás bővítése, a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatok ellátásbiztonságának növelése, valamint digitalizációs fejlesztések végrehajtása is.
Az OPUS TITÁSZ a projekt megvalósítását több ütemben, átgondolt hálózatfejlesztési menetrend szerint hajtotta végre. A társaság korábbi ütemtervei alapján már a 2020–2021-es időszakban is jelentős fejlesztések történtek: az általa villamos energiával ellátott közel 400 település közül több mint 224 településen valósult meg összesen 876 kis- és középfeszültségű hálózatbővítési, transzformátorcseréhez, alállomás-fejlesztéshez és nagyfeszültségű vezetéklétesítéshez kapcsolódó projekt az északkelet-magyarországi régióban.
A projekt későbbi szakaszaiban a társaság a finanszírozás jelentős részét a MAVIR Buj állomás hálózatba illesztésére, az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet hálózatbővítésére, a Nyírbátor 132/22 kV-os alállomás kapacitásbővítésére, valamint a Szolnok Ipari 132/22 kV-os alállomás kapacitásbővítésére fordította. Ezek a fejlesztések nemcsak a megújuló alapú energiatermelés rendszerbe kapcsolását segítik, hanem ipari és térségi ellátásbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőséggel bírnak.
A fejlesztési program az OPUS TITÁSZ több mint 52 ezer kilométeres hálózatának jelentős részét érintette, és közel kétezer kisebb-nagyobb fejlesztési elem megvalósítását tette szükségessé. A beruházás a teljes hálózati működés rugalmasságát és jövőbeni terhelhetőségét javító, átfogó modernizációs programként valósult meg.
Az OPUS TITÁSZ Zrt. számára a projekt nemcsak egy támogatott fejlesztési program lezárását jelenti, hanem egy hosszabb távú stratégia fontos állomását is. A társaság célja, hogy villamosenergia-elosztói engedélyesként olyan hálózatot működtessen, amely egyszerre képes kiszolgálni a növekvő fogyasztói igényeket, támogatni az ipari beruházásokat és biztosítani a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű integrációját.
A most lezárt komplex beruházás eredményeként az OPUS TITÁSZ hálózata korszerűbbé, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá vált. A projekt kézzelfogható módon járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország villamosenergia-rendszere a jövőben még nagyobb arányban fogadhassa be a napenergia-termelést, miközben az ügyfelek számára is stabilabb és biztonságosabb ellátást garantál.
