Hibabejelentés

Mit érdemes átgondolnom?

Javasoljuk, hogy több telepítő társaságtól kérjen ajánlatot és ne feltétlenül az ár alapján döntsön, hiszen ez egy hosszú távú befektetés. Komolytalannak vehető az az ajánlat, amely helyszíni vizsgálat nélkül pusztán a termelő berendezés teljesítménye alapján készül.
 

A legkedveltebb HMKE, a napelemes rendszer megtérülési idejét kalkulátorunk segítségével könnyen kiszámolhatja, ehhez szükséges megadni a rendszer árát.
KALKULÁTOR

A HMKE teljesítményének meghatározásánál a villamosenergia-fogyasztásából induljon ki, és ehhez illessze az elképzelt rendszert. Túltermelésbe a jelenlegi szabályozás miatt nem érdemes befektetni. Emelkedő felhasználás, vagy többlettermelést támogató jogi környezet esetén még mindig bővítheti a termelő berendezését.

A legjobb megtérülés éves elszámolás esetén adódik, ha a rendszer teljesítménye az éves villamosenergia-fogyasztáshoz illeszkedik. (Éves termelés/éves fogyasztás részaránya 100%). Az éves villamosenergia-igény ismeretében a fogyasztáshoz illesztett napelemes rendszer mérete közelítőleg meghatározható az alábbi képlettel: 

Villamosenergia-igény (kWh/év) / 1100 kWh (PV átlagtermelés) = __ kVA (PV inverter teljesítmény)
(Pl. 4000 kWh/év fogyasztáshoz 3,6 kVA PV inverter teljesítmény választandó) 

A napelemes rendszer méretét kalkulátorunk segítségével könnyen kiszámolhatja.

Többfázisú termelő berendezést válasszon.

Egyforma teljesítményű termelő berendezés esetén a háromfázisú berendezés 1/6 hálózati problémát okoz az egyfázisú berendezéshez képest. A problémák sok esetben csak hálózati beavatkozással, hálózatrekonstrukcióval kezelhetők, amelyek értéke beépül a villamos energia árába.

Az éves fogyasztás megállapításához kérjük, nézze meg a legutolsó teljes évre készült, éves elszámoló számláját.
Ügyfélszolgálati elérhetőség
 

  • Szerepel a hálózathasználati szerződésének V. pontjában,
  • Leolvasható a mérőórájánál található kismegszakítókon: 


     
  • Található rajtuk egy betű (jellemzően B vagy C) és egy szám (Amper értéke). Például: B16 = 16 Amper vagy B32 = 32 Amper.
  • Ha kismegszakító nem olvasható le, a színkódok alapján is felismerhető.  Pl. 4A barna , 6A  zöld, 8A narancs , 10A piros, 13A  arany , 16A  szürke, 20A  kék , 25A  sárga , 32A bíbor, 40A fekete, 50A fehér:

Megtudható a HMKE vonalon: +36 52 569 400 

Mivel a háztartási méretű kiserőmű teljesítményét a jogszabály a rendelkezésre álló teljesítményhez rögzíti háztartási méretű kiserőmű építése előtt szükséges a felhasználási hely rendelkezésre álló teljesítményének megemelése legalább a tervezett háztartási méretű kiserőmű mértékéig. 

Ha Ön nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőművet (HMKE) szeretne építeni, mint a jelenleg rendelkezésre álló teljesítménye, akkor küldje be HMKE igényét, megvizsgáljuk, hogy milyen feltételekkel létesíthető a rendszer, és tájékoztatjuk teendőiről

Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági- és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, kérjük, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.

Engedélyeztetés

Ha Ön saját villamosenergia termelő berendezést (pl. napelem) működtet a felhasználási helyén, annak hatása van a közcélú hálózatunk működésére. A hálózatra kapcsolást és az üzembe helyezést megelőzően a biztonsága, és a hálózat megfelelő működése érdekében szükséges az engedélyeztetés, tervkészítés, ellenőrzés.

Az engedélyeztetési folyamat az igénybejelentéstől hozzávetőlegesen 65 napot igényel. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ehhez az átfutási időhöz hozzáadódik, amíg Ön vagy a kivitelezője által végrehajtandó feltételek teljesülnek (pl. csatlakozási dokumentáció kivonat benyújtására Önnek/kivitelezőjének 90 nap áll rendelkezésére).

A pályázattal megvalósított termelő berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkő határozható meg: 

  • Pályázat beadásához az igénybejelentésre adott tájékoztatás, vagy a Nyilatkozat pályázathoz című igazolás csatolandó, amely tartalmazza a termelő berendezés és a felhasználási hely adatait.
  • A pályázat második lépcsőjeként (vagy az előleg lehívásához) a csatlakozási dokumentáció jóváhagyás csatolandó, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termelő berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követően elvégzi.
  • A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerződés csatolandó, amely rögzíti a megváltozott helyzetet és tartalmazza a termelő berendezés főbb műszaki adatait. 

HMKE pályázati igazolás kérőlap

A pályázattal megvalósított termelő berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkő határozható meg: 

  • Pályázat beadásához az igénybejelentésre adott tájékoztatás, vagy a Nyilatkozat pályázathoz című igazolás csatolandó, amely tartalmazza a termelő berendezés és a felhasználási hely adatait.
  • A pályázat második lépcsőjeként (vagy az előleg lehívásához) a csatlakozási dokumentáció jóváhagyás csatolandó, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termelő berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követően elvégzi.
  • A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerződés csatolandó, amely rögzíti a megváltozott helyzetet és tartalmazza a termelő berendezés főbb műszaki adatait. 
Regisztrált szerelők listája
 

Tartalmazza a rendszer kialakítására, védelmére, üzemeltetésére vonatkozó műszaki információkat. Ez alapján dönthető el, hogy a tervezett HMKE berendezés csatlakoztatható-e a közcélú hálózatra (működése nem okoz-e problémát a hálózaton).

Ezt a dokumentációt csak villamos tervezői jogosultsággal rendelkező személy készítheti. 

Az engedélyeztetés során nekünk csak a csatlakozási dokumentáció kivonat nyomtatványt kell elküldeni, a teljes csatlakozási dokumentációt nem. Kérjük, utóbbit őrizze meg, ugyanis szerelőink a helyszíni munka során elkérhetik.

Ügyfélként minden esetben követelje meg tervezőjétől a szabályos csatlakozási dokumentációt. A HMKE telepítéssel egy több tíz évig működőképes rendszert vásárolt, amelyhez egyéb használati eszközökhöz hasonlóan általános eszközleírást, működési, karbantartási utasítást, garanciális előírást, megfelelőségi nyilatkozatot kell kapnia, mely a csatlakozási dokumentáció. Üzembe helyezéskor ezt ellenőrizhetjük, hiánya meghiúsítja az üzembe helyezési folyamatot.  
 
A csatlakozási dokumentáció tartalma:

  • csatlakozási dokumentáció kitöltött előlapja, 
  • a telepítendő berendezések és a kívánt csatlakozási mód leírása,
  • az elszámolási mérőrendszer és a mérőhely kialakításának leírása és egyvonalas kapcsolási rajza,
  • védelmi beállítási értékek táblázata, 
  • térképszelvényen jelölt telepítési hely, elhelyezési rajz,
  • tulajdoni lap, tulajdonosi hozzájárulás (ha a beruházó nem azonos a tulajdonossal), 
  • egyvonalas kapcsolási rajz a tulajdoni határ és tulajdonosok megjelölésével,
  • termelői nyilatkozat. 

Letölthető dokumentumok:

Az alábbi hiányosságok esetén a csatlakozási dokumentáció kivonatot elutasítjuk: 

  • nem beazonosítható felhasználó (1. pont hiányos, vagy ellentmondásos kitöltése), 
  • az igénybejelentés során jóváhagyott csatlakozási teljesítmény kisebb, mint a csatlakozási dokumentációban szereplő érték,
  • az jóváhagyott csatlakozási módnál kisebb (egyfázisú, kétfázisú, háromfázisú) a csatlakozási dokumentációban szereplő fázisszám, 
  • az inverter típusa nem szerepel az aktuális engedélyezett inverterek listájában (OVRAM engedélyes eszköz beépítésével jóváhagyható),
  • a listáról lekerült inverter esetén hiányzik az inverter beszerzési idejére vonatkozó bizonyítvány (adott időpontban listán szereplő inverter elfogadható, ha bizonyítható, hogy a vásárlás időpontja megelőzi az inverter listáról való lekerülés időpontját), 
  • AC oldali túlfeszültségvédelem típusa nincs kitöltve,
  • az inverter/védelmi berendezés beállítási értékei hiányosak, vagy határértéket meghaladók, 
  • forgógépes termelő berendezés esetén a védelmi berendezés nem engedélyezett (csak OVRAM engedélyes védelmi berendezések alkalmazhatók)
  • a csatlakozási dokumentáció készítője nem beazonosítható (a csatlakozási dokumentációt csak regisztrált villanyszerelő vagy villamos tervező (EN-ME, EN-VI, V) írhatja alá) 
  • a csatlakozási dokumentáció aláírásai hiányoznak (a felhasználó és a villamos tervező aláírása kell).
Letölthető dokumentumok:

  • Mérőhely és mérő megfelelősége
  • AC oldali túlfeszültség-védelem fokozatának azonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel
  • inverter típusazonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel,
  • inverter védelmi beállítási értékek azonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel
  • a gyártó által hivatalosan az adott eszközre beazonosíthatóan adott nyilatkozat a beállítási értékekről
  • szigetüzem elleni védelem ellenőrzése az első túláramvédelmi készülék lekapcsolásával (az inverternek 0,2 s alatt le kell kapcsolódnia),
  • automatikus hálózatra kapcsolódás ellenőrzése (a visszatérés/felszabályozás minimum 1 perc késleltetés múlva történjen), 
  • a HMKE és a kisfeszültségű elosztó közötti leválasztó kapcsoló ellenőrzése.

A megrendelőnek (ügyfélnek) a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlása alapján az alábbi igazolásokat, dokumentációt javasolt bekérnie a tervezőtől/kivitelezőtől: 

  • minőségi, illetve megfelelőségi tanúsítványok (napelem, inverter, csatlakozó dobozok, kábelek, tartószerkezet) 
  • áramszolgáltatói csatlakozási terv/dokumentáció és az azt befogadó áram-szolgáltatói nyilatkozat 
  • garanciajegyek 
  • erősáramú berendezés első felülvizsgálati jegyzőkönyve, mely tartalmaz 
  • érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot 
  • tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatot 
  • kivitelezési szerződés, teljesítés igazolás, számla  
  • komplett műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, kiviteli/megvalósulási tervdokumentációval 
  • a berendezés üzemeltetési – karbantartási utasítása, melyről személyes oktatást is kell kérni 
A javaslat célja a villamos eredetű tűzkárok megelőzése és csökkentése.
 

A HMKE hálózathoz csatlakoztatásának feltételei

Csak a rendszer nagysága és a csatlakozási módja szabályozott, ezért nem csak magánszemélyek, háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi ingatlanok is telepíthetnek.

A felhasználási hely:

  • kisfeszültségű hálózathoz (KIF) csatlakozik;
  • érvényes hálózathasználati szerződéssel rendelkezik, 
  • nem ideiglenes szerződéssel rendelkezik (meglévő csatlakozás);
  • nem közvilágítási;
  • jogviszonya nem alfogyasztói, tehát nem magánvezetékhez kapcsolódik;
  • nappali tarifán vételez (nem éjszakai/vezérelt, nem idényjellegű, nem zónaidős/hőszivattyús);
  • nem előrefizetős mérővel rendelkezik.
  • mérőhelye regisztrált szerelő által ellenőrzött, korszerű, szükség esetén felújított.
A HMKE rendszer
  • teljesítménye (inverter) maximum 50 kVA,
  • teljesítménye (inverter teljesítménye) nem haladhatja meg a hálózathasználati szerződésében meghatározott rendelkezésre álló teljesítményének mértékét.

A felhasználási helyen az általános/közintézményi (nappali) rendelkezésre álló látszólagos teljesítmény kVA-ben kifejezett értékének megfelelő háztartási méretű kiserőmű telepíthető. A termelő berendezés csatlakozási fázisszáma alapján a következő határértékek adódnak: 

  • egyfázisú termelőegység esetén maximum 2,5 kVA 
  • kétfázisú termelőegység esetén maximum 10 kVA 
  • háromfázisú termelőegység esetén maximum 50 kVA
A háztartási méretű kiserőművek számának rohamos növekedése miatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hálózat túlterheltté válik. Új telepítésnél és a meglévő rendszer bővítésénél is szükséges a benyújtott igény vizsgálata. Kollégáink ilyenkor ellenőrzik, hogy az adott felhasználási helyhez tartozó közcélú hálózat fogadni tudja-e az igényelt teljesítményt.  Jogszabály szerint, ha a hálózati feltételek adottak, akkor 2,5 kVA-ig igényelhető 1 fázisú termelő egység.
 

Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén legfeljebb 2,5 kVA-es termelő berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehetőséget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre. 

  • egyfázisú termelő berendezés legfeljebb 2,5 kVA teljesítményig
  • kétfázisú termelő berendezés esetén legfeljebb 10 kVA teljesítményig
  • háromfázisú termelő berendezés esetén a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA teljesítményig létesíthető
További korlátozó tényezők lehetnek például: 
  • a felhasználási hely transzformátortól való távolsága, 
  • a közcélú hálózat, valamint a csatlakozó vezeték keresztmetszete,
  • az adott trafókörzetben már csatlakoztatott HMKE-k száma. 
Tehát a csatlakozáson rendelkezésre álló teljesítmény megléte nem jelenti automatikusan a termelő berendezés csatlakoztathatóságát!
 

Az elosztóhálózati csatlakozás műszaki-gazdasági feltételei a területileg illetékes áramhálózati cégünk Elosztói szabályzatainak 6/B mellékleteiben vannak rögzítve.

Középfeszültségű csatlakozási ponttal rendelkező felhasználási hely esetén HMKE nem csatlakoztatható a hálózatunkhoz. Ilyen esetben a kiserőművekre vonatkozó szabályok szerint lehet hálózati csatlakozást létesíteni az Elosztói Szabályzat 6/A mellékletében foglaltak szerint. 

A HMKE felhasználói-, vagy magánvezetéken keresztül csatlakozhat a közcélú hálózatra. A közvilágítási elosztó hálózat az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat. A közvilágítási elosztó hálózat tehát nem önkormányzati tulajdon. De abban az esetben is, ha önkormányzati tulajdonban lenne a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer, az „kapcsolható, illetve szabályozható hálózat”, tehát hálózati betáplálásra alkalmatlan, mivel napközben kikapcsolt állapotban van. A mért közvilágítási hálózat tulajdonjogtól függetlenül tehát kapcsolt, illetve szabályozott hálózat, amely feszültségmentes állapotában (napközben) lehetetlenné teszi a termelt villamos energia betáplálását.

Alfogyasztó az a felhasználó, aki nem közcélú hálózatról, hanem a főfogyasztó mért hálózatáról van ellátva villamos energiával és vele az elosztó hálózati engedélyes közszolgáltatási szerződést kötött, ami alapján a rendszerhasználati díjakat az elosztó hálózati engedélyessel számolja el. Egy ilyen rendszerben az alfogyasztó által hálózatra adott villamos energia nem a közcélú hálózatba, hanem a főfogyasztó mért hálózatába kerül, ezáltal csökkentve a főfogyasztó fogyasztását, ami elszámolási problémát okoz. Ezért alfogyasztói jogviszonyban háztartási méretű kiserőművet létesíteni nem lehet.

A HMKE nem veszélyeztetheti a közcélú- és felhasználói villamos hálózat biztonságos üzemét, nem ronthatja a villamosenergia-szolgáltatás minőségi paramétereit. 
HMKE-t az alábbi védelmi rendszerekkel kell felszerelni:

  • hibavédelem (érintésvédelem),
  • túlfeszültségvédelem. 
     

Szakembereknek - Kivitelezőknek

 

HMKE hibavédelmének (érintésvédelmének) kialakítása

A termelő berendezés érintésvédelménél a gyártó által javasolt, illetve a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton megkövetelt előírásokat kell betartani. 

Forgógépes áramátalakító berendezés esetén  

 A termelő berendezés hibavédelmét a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni. 
 

Inverteres berendezés esetén  

Az inverter egyenáramú oldala: 
 

  • Ezen az oldalon a bemeneti feszültségtartománya meghaladja a törpefeszültség értékét, ezért a DC oldalon a legelterjedtebb hibavédelem a kettős szigetelés. Az alkalmazott kábeleket, csatlakozásokat ennek megfelelően kell kiválasztani. 
  • Ezen az oldalon kétsarkú szakaszolókapcsolót kell beépíteni (a DC oldali szakaszolókapcsoló az esetek többségében az inverterbe beépítésre kerül). 

 
! Fontos ! Minden összekötődobozon figyelmeztető feliratot kell elhelyezni, hogy az aktív vezetők a szakaszolókapcsoló lekapcsolása esetén is feszültség alatt állhatnak.

! Az inverter váltakozó áramú oldala: 

  • Ez az oldalt a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni.  
  • Ezen az oldalon is leválasztó kapcsolót kell elhelyezni!. 

 
Áramvédő kapcsoló alkalmazása esetén figyelembe kell venni az esetleg kialakuló egyenáramú komponenst. (Galvanikus leválasztást nem tartalmazó inverter esetén egyenáramú hibaáramra is működő „B” típusú készüléket kell alkalmazni!)  
 
Védő egyenpotenciálra hozó vezetőt a villámáram által indukált túlfeszültségek minimalizálása érdekében az egyen- és váltakozó áramú kábelekkel párhuzamosan, azok közelében kell elhelyezni. 

 

HMKE túlfeszültségvédelmi kialakítása

 

Az Elosztói szabályzat 6/B melléklete háztartási méretű kiserőművek esetén előírja a komplex túl-feszültségvédelmet (ez a nagy értékű berendezések miatt a telepítő érdekével is egybeesik).  
A túlfeszültségvédelmi megoldást a villámvédelmi kialakítás határozza meg. 
 
Ezek a kialakítások a következők lehetnek:  
 
Villámvédelem nélkül: 
  • az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni!  
 
Villámvédelmi szabványnak megfelelő (MSZ EN 62305), a veszélyes megközelítés figyelembevételével kialakított rendszer esetén: 
  • az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni 
 
Villámvédelemmel rendelkező, de a villámvédelmi szabvány (MSZ EN 62305) által előírt veszélyes megközelítési távolság betartása nélkül kialakított rendszer esetén: 
  • az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 1. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni. 
Fontos! Az inverterben elhelyezett túlfeszültségvédelem az előző megoldásokkal alkot megfelelő védelmi rendszert (önmagában nem nyújt teljes értékű, komplex túlfeszültségvédelmet).
 

 

Engedélyezett inverterek

A hálózatra tápláló napelemes rendszerek nagyon fontos eleme az inverter. Fő feladata, hogy a napelemek által előállított egyenáramot a közüzemi hálózatnak megfelelő feszültségű és frekvenciájú váltakozó árammá alakítsa át.

Közcélú hálózatra csak rendszerengedéllyel rendelkező inverterek csatlakoztathatók. Az engedélyezett inverterek listája országosan egységes, a lista frissítése szükség szerint történik.

A listáról lekerült inverterek csak abban az esetben helyezhetők üzembe, ha bizonyítható, hogy a vásárlás időpontja megelőzi az inverter listáról való lekerülés időpontját.


Engedélyezett inverterek listája
 

Olyan eszköz esetén, mely nem szerepel az engedélyezett inverterek listáján, kezdeményezni kell annak vizsgálatát a hálózati engedélyesek bármelyikénél.  
 
Rendszerengedélyt az elosztó hálózati engedélyesek az alábbi szabványoknak való megfelelőség esetén adnak: 

  • MSZ EN 62109-1: 2011 (alap biztonsági) 
  • MSZ EN 61727: 1998 (áramminőség)
  • IEC 62116: 2008 (nem kívánt szigetüzem elleni védelem) 
  • MSZ EN 61000-6 1, 3 (EMC követelmények 10 kW alatt)
  • MSZ EN 61000-6 2, 4 (EMC követelmények 10 kW felett) 
  • MSZ EN 50438 (követelmények hálózatpárhuzamos üzemre) vagy VDE-AR-N 4105
     

Korszerű mérőhely

Előfordulhat, hogy mérőhelye az építéskori szabványoknak megfelelt, de ma már nem korszerű. Ennek rendszeres ellenőriztetése, karbantartása az Ön feladata, a mérőhely az Ön tulajdonát képezi. Szerelőink a mérőhelyen átalakításokat nem végezhetnek. A mérőhely megfelelőségével kapcsolatban keressen meg egy regisztrált szerelőt.

Ha a mérőhely korszerűsítése elmarad, úgy az Ön védelme és hálózatunk megóvása érdekében a HMKE rendszer nem helyezhető üzembe.


Szakembereknek - KIVITELEZŐKNEK

A mérőhely megfelelő kialakítása, szabványossá tétele a felhasználó feladata. A mérőhely megfelelőségéről, a szükséges átalakításokról - a hálózati engedélyesek előírásaira kioktatott - regisztrált szerelő tud nyilatkozni. A kétirányú fogyasztásmérő berendezés minden esetben elektronikus kivitelű ennek kezelhetősége, programozása, elektronikus leolvasása szükségessé teszi a fogyasztásmérő berendezéshez való hozzáférést, ami a mérőszekrény fedelén elhelyezett nyitható ajtóval biztosítható.  Hagyományos háromfázisú elektromechanikus mérő a HMKE telepítés előtt.

Hagyományos háromfázisú elektromechanikus mérő a HMKE telepítés előtt.

Mérőszekrény fedelének lecserélése nyitható ajtóval szerelt fedélre a háromfázisú elektronikus HMKE fogyasztásmérő berendezés kezelhetősége miatt.


 

Hagyományos egyfázisú elektromechanikus mérő a HMKE telepítés előtt. 
Mérőszekrény fedelének lecserélése nyitható ajtóval szerelt fedélre a háromfázisú elektronikus HMKE fogyasztásmérő berendezés kezelhetősége miatt.


 

Mérőszekrény fedelének átalakítása, nyitható ajtó felszerelésével az egyfázisú elektronikus HMKE fogyasztásmérő berendezés kezelhetősége miatt.
 

Fontos, hogy mindig ügyeljen a plombákra. Ha szükséges, igényeljen plombabontási engedélyt.

A HMKE-vel rendelkező felhasználó közcélú hálózatból vételezett, illetve oda visszatáplált villamosenergia mérése a csatlakozási ponton kialakított kétirányú mérőberendezéssel történik.
Az alkalmazott mérőberendezések:

  • 3x32A alatti rendelkezésre álló teljesítményig elektronikus, kéttarifás, kétirányú mérő,
  • 3x32A – 3x80A rendelkezésre álló teljesítmény esetén un. 4/4-es elektronikus mérő,
  • 3x80A felett pedig távmérésre alkalmas un. 4/4-es elektronikus mérő.
     

Az egyes mérőtípusok mellett megtalálja azok leírását, használati utasításukat.

Mérő típusok elérhetősége
 

Jogszabályok

  • VET a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 
  • 76/2011. NFM a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló rendelet 
  • 64/2011. NFM a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól szóló rendelet 
  • VET 63. § (3) A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik. VET 3. § 15. Erőmű névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege. 
  • VET 3. § 24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t. 
  • VET 3. § 44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál.
  • VET 3. § 49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza. 
  • VET 7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. 
  • VET 7. § (2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges. 
  • VET 13. § (2) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni. 
  • VET 35. § (4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során – a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el. 
  • VET 35. § (5) Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető. 
  • VET 41. § (3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni. 
  • Vhr. 4. § A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni. 
  • Vhr. 5. § (1) A háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni. 
  • Vhr. 5. § (2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet. 
  • Vhr. 5. § (3) A felhasználó a háztartási kiserőmű üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretű kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót. 
  • Vhr. 5. § (4) A felhasználó a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás műszaki jellemzőit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani. 
  • Vhr. 5. § (5) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz. 
  • Vhr. 5. § (6) Amennyiben az elszámolási időszak során vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő által a részére – mint felhasználó részére – a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni. 
  • Vhr. 5. § (7) A fogyasztásmérő berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erőművekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. 
  • Vhr. 5. § (8) A háztartási kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedők üzletszabályzatai tartalmazzák. 
  • 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet 9. § (2) Kétirányú mérés esetében az elszámolás alapját képező villamosenergia-mennyiségeket az adott mérési ponton a kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási mérési intervallumokban irányonként kell megállapítani, és a forgalomarányos - kWh-ra vetített - rendszerhasználati díjakat elszámolási időszakonként a háztartási méretű kiserőművek esetében a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján, minden más esetben az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell megfizetni.