A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van, így a Nap napját is ezen a dátumon ünnepeljük, amely a Napból nyerhető erőforrások és a napenergia hasznosításának kihangsúlyozásával a megújuló energiaforrásokra hívja fel a figyelmet. A jeles ünnepet hazánkban először 1994-ben rendezték meg a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és Főpolgármesteri Hivatal szervezésében.
A Napról
A Nap a Naprendszer központi csillaga, amely körül Földünk kering, illetve a Tejútrendszer csillaga is a galaxis Orion-karjának belső peremén. A Naprendszerhez tartoznak még egyéb bolygók, kisbolygók, törpebolygók és üstökösök is. Naprendszerünk legismertebb és „elérhető távolságban” lévő bolygói a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Neptunusz, az Uránusz és a Szaturnusz, míg a törpebolygók egyik leghíresebbike a Plútó. A Nap a Naprendszer anyagának 99,8%-át tartalmazza, és 73,5%-ban hidrogén alkotja, de ez héliummá alakul a magfúzió során, amely központjában zajlik. Az energia, amely ennek során felszabadul, életet ad a földi élőlények nagy részének, hiszen szétáramlik a világűrbe és a Földre. A nap hője az élethez szükséges és megfelelő hőmérsékletet biztosítja bolygónk számára, a fotoszintézis pedig a fényének köszönhető. A Nap jelentősége abból a szempontból is esszenciális, hogy bizonyos mesterségesen elő nem állítható jelenségeket csak a Napon vagyunk képesek megfigyelni, például az atomfizika vagy a részecskefizika tárgyát képező vizsgálódásokat. A Nap egy csillag, és miután a hidrogén – amely fűtőanyagát adja – öt milliárd év múlva elhasználódik, vörös óriássá duzzad és külső rétegei planetáris köddé válnak, míg belső magja fehér törpévé alakul: ezzel a földi élet is megszűnik.
A napenergiáról
A Nap által keletkező energia még évmilliárdokig kifogyhatatlan és erőforrást biztosít számunkra. Egy fenntartható és megújuló formája az energiatermelésnek, amely bolygónk számára is előnyös és kíméletes megoldás.
Naperőművek segítségével elektromos árammá alakítható a napenergia, illetve passzív és aktív módon is lehet termelni. Amennyiben a hasznosítás passzív módon történik, úgy meghatározó az épület tájolása és az adott építményhez felhasznált építőanyagok, éppen ezért minden épület, amely rendelkezik bizonyos adottságokkal és alapfeltételekkel, az passzív napenergia termelő. Az átmeneti időszakokban termelődő napenergia a legjobb passzív hasznosításra, ugyanis ekkor a hőveszteség még nagy a külső hőmérséklet miatt, azonban a napsugárzás ereje már nagy.
Ezzel szemben az aktív napenergia termelés a nap erejének hővé, illetve hőenergiává transzformálásával működik. A napenergia hasznosító felületeket éjjelre hőszigetelővel fedik le, nappal viszont déli irányba fordítják.
Főleg napkollektorokkal valósul meg a hőenergia gyűjtése, tárolása, hiszen az eszköz a napsugárzás energiáját nyeli el és alakítja át hőenergiává, de a fotovoltaikus eszközök is napelemmel működnek, amely a napsugárzást elektromos energia formájában hasznosítja.
A napkollektor igen elterjedt válfaja a napenergia termelésének, mivel fűtésre és vízmelegítésre is használható, azonban ez nem egyenértékű a napelemmel, ugyanis ez utóbbi elektromos energiát állít elő. Mégis a két berendezést gyakran összekeverik vagy egyként emlegetik, azonban a napelem – másnéven fotovillamos elem – közvetlenül termel villamosenergiát. A napelemek el vannak zárva a környezettől, mivel modulokba rendezve szerelik őket, ahol az elemeket sorosan vagy vegyesen kapcsolják. A napelemek hatásfoka változó, előnye azonban, hogy káros anyag kibocsátása nélkül lehet vele energiát termelni és hat órán keresztül is képes a napfényt elnyelni. A napelem működése tulajdonképpen Albert Einsteinhez is köthető, hiszen az alapja a fényelektromos jelenség-elv.
Források: wikipedia.org gportal.hu
A Nap napja és a napenergia
